Sáfrány Géza 1905. július 29-én született Bakócán. Édesapja Sáfrány Mihály, Hörnyéken született és Kisvaszarra járt iskolába. Foglalkozása a fazekasság volt. Édesanyja Horváth Erzsébet. 14 gyermekük született, 11 gyermek maradt életben, 5 fiú és 6 leány. A fiúk közül kettő lett fazekas, Károly és Géza. Géza apjánál volt inas és segéd. 1933-ban kapott iparengedélyt, de továbbra is apjának
dolgozott. 1929-ben nősült, felesége Horváth Anna, aki szintén bakócai. 1937-ben házat építettek. A házépítésre kölcsönt vett fel. Hogy adósságát húsz nap alatt kifizesse, 2000 darab köcsögöt készített, melyeket a huszadik napon lovaskocsival Dombóvárra szállított. 1938-ban lett katona. 1944. december 28-tól 1947. július 27-ig orosz fogoly volt a Kaukázusban, Grúz városában.
Az edényekhez az agyagot mindig maga bányászta, és készítette elő. A festéket is maga készítette. A fehér színt a váraljai fehéragyagból, a vörös festéket a vásárosdombói tűzálló vörös agyagból, a feketét pedig a zengővárkonyi érckőből készítette. A követ Ő „kűnek”, a földet „fődnek” mondja. A mázat szintén maga állította elő. Ólommázhoz barna mázat vegyített, ami melegítéskor a vasról hullik le. Ez szaknyelven cunder, jó magyarosan pedig vasszarnak nevezik. A rézbográcsot melegítette, és a lehullott pernyét az ólommázhoz keverte. Így kapta a zöld mázat. Ólommázas használati és díszedényeit többnyire irókával
díszítette, de a metszés technikáját is alkalmazta a madár, vagy a növényi díszítések stilizált megjelenítéséhez.
Először az agyagot meggyúrja, ezután kikorongozza. Fest és cifrál, majd a megszáradt edényt kiégeti. Egy égetéshez 2 m 3 fenyőfa kell. Ez az első égetés, vagyis a fonnyasztás. Azután kiszedi a kemencéből, minden darabot tisztára porol, bemázol, és újra visszateszi őket a kemencébe. 860 0 melegen ered. 15-16 órai munka ez. Nyolc óra elteltével öt percenként kell tüzelni, és 24 óra elteltével lehet kiszedni. Az 1960-as évekig vásárra és falvakba ment eladni. Gabonáért cserélte, vagy pénzért árulta.
1970-ben 2. díjat, 1975-ben 3. díjat nyert. 1973-ban pedig múzeumot kapott a faluban.
1975-ben Pozsgai Imrétől, az akkori kulturális minisztertől a Népi Iparművész címet kapta.
1978-ban a Népművészet mestere címet kapta.
A világ minden tájáról jöttek látogatók. Számos ismertebb művész, pl. Victor Vasarely és Amerigo Tot is tanulmányozta a munkáit. De felkeresték fiatal keramikus-fazekas szakmát tanulók is.
Az utolsó égetés 1982. augusztus 30-án volt. Ereje elfogyott. 77. életévét 1982. július 29-én töltötte be.
